Úgy döntöttem, hogy tovább lépek. Leállok, az "Egyszer mindennek vége..." novellákkal, mesékkel. Lehet hogy lesz pár, de törekvek arra, hogy ez ne így legyen.

                                                A rózsa

Sok ember szerint a rózsa csúnya. Csak mert van pár tövise. Jó, nem pár, de nem a tövisekre kell figyelni! Megszúrnak, talán még el is vesznek a véredből egy keveset, de végül a tövisek fölött virág nő. Nem szép. Hanem gyönyörű! Pár napja egy férfi a kertjében kötözte föl a rózsát, hogy ne hajoljon rá a kerti útjára. A kertben a virágok a Földkerekség minden színében pompáztak! Egy szép kis köves úton lehetett elmenni akárhova. A végén köves kis tér, azon pedig nyugágyak, és egy asztal volt, körülötte székek. De ezt a helyet a férfi nem nagyon tudta használni, mivel egész nap a kertben dolgozott. Emelte föl kesztyűben a rózsát, hogy odakötözze arra a rácsos dologra, de megszúrta.

- Hogy a franc egye meg!

Kiáltotta, majd eldobta a rózsát, és megnézte sebét. Mély volt, és egy vékony kis vonalban folyt ki a vér. Bement a nagy házába, és bekötötte a sebét. Ott a felesége nézte, aggódó arcal.

- Nem kell segítség? 

- Nem, nem kell. - válaszolt a férfi.

- Mi történt? 

- Csak a rózsa...

- Nem kéne inkább kivágni?

- Nem siránkozom, hogy a rózsáknak vannak tövisei örülök inkább, hogy rózsa  van a tövis felett, s hogy a bokor tele van rózsával. 

- Értem.

Mire befejzték a beszélgetést, már be is tapaztotta a sebet, és elindult megint kifelé a férfi. Megint nekiállt a kötözésnek. Ezúttal csak kisebb karcolások estek rajta, és ezért csak kisebb káromkodások hagyták el a száját. Mikor befejezte a munkát, és kicsit hátrébbról kezdte nézni a művét, elégedett volt magával, és elmosolyodott. Elismerte magában, hogy a rózsa ugyan gyönyörű, ám sokat kell dolgozni azért, hogy egészséges legyen és virágokat hozzon. Férgek és betegségek fenyegetik, és a töviseivel önmagának és másoknak is fájdalmat okozhat. Bármilyen nagy is egy rózsa, ha nem nevelik rendesen, akkor a mezei pitypang is ragyogóbb nála. Utána elindult a nyugágyak felé, kicsit pihenni, de útközben meglátta, hogy gazos az egyik ágyás, sóhajtott egyett, majd nekiállt kihúzogatni a gonosz növényeket. Belátta, hogy ebben a kertben soha nem lesz nyugta, de a valaminek a szépségéért meg kell szenvedni, és legalább csodálhtja a virágokat!